2020-ban csak egyetlen tartományi választás esedékes, Hamburgban, ezt március 23-án tartották. A várakozásoknak megfelelő eredmény született, ami azonban így is tartogat tanulságokat.

Forrás: ARD

Hamburg Németország tizenhat tartományának egyike. Máig viseli a Szabad Hanza-város címet (Freie und Hansestadt Hamburg), és Szövetségi Köztársaság megalakuláskor, történelmi okokból, önálló tartományi rangot is kapott. Főpolgármestere, vagy ahogy helyi különlegességként nevezik, első polgármestere (Erster Bürgermeister) nem csak a várost, de a tartományt is vezeti (ez persze egy és ugyanaz), a többi tartomány miniszterelnökével van egy rangban, és őfelette már csak a szövetségi kormány áll. 

Hamburgban nem tartanak külön önkormányzati és tartományi választásokat, hanem ez a kettő egy és ugyanaz. 

Hamburg, Lipcse mellett, az ország leginkább baloldali gondolkodású városa. Lipcséhez képest viszont nem csak a kb. háromszoros méretbeli különség miatt (Hamburg az egész EU legnagyobb olyan városa, ami nem főváros), de önálló tartományi léte miatt is jóval nagyobb a politikai súlya, mint Lipcséé. 

Hamburgban az előző két választást meggyőző fölénnyel nyerték a szociáldmokraták (SPD), és ezúttal is egyértelműen nekik állt a zászló. Ténylegesen óriási fölénnyel nyertek, annak ellenére, hogy sok szavazót veszítettek az öt évvel ezelőtti választáshoz képest. Ráadásul a második helyre a szintén baloldali Zöldek (Grüne) futottak be, és még a kommunista baloldal (Linke) is majdnem utolérte a kereszténydemokrata CDU-t. 

Változás az előző választáshoz képest. Forrás: ARD.

A választás tehát fölényes baloldali sikert hozott, a három baloldali párt együtt elvitte a szavazatok mintegy 72 százalékát. A CDU történelmi mélységbe zuhant: eddig a 2015-ös 15% volt a legrosszabb eredményük a történelemben, most ebből is leadtak még négyet. A nagyon keményen bevándorláspárti Hamburgban aligha Merkel menekültpolitikája miatt fordult el tőlük az a kevés választójuk is, sokkal inkább a 2015-ös nyitást követő korrekció, a bevándorlás megállítása nem tetszett az embereknek.

A bevándorlásellenes FDP és AfD is veszített szavazatokat, mindkettejük számára kétséges volt, bejutnak-e egyáltalán közgyülésbe (ami egyben tartományi parlament is), jelen cikk írásakor úgy néz ki, mindketten átviszik az 5%-os küszöböt. 

Látható hogy az SPD elveszített közel 7%-nyi választót. Többségük a baloldalon maradt, a környezetvédelemmel, leginkább pedig a klímapolitikával kampányoló Zöldekre adta szavazatát. Ez pedig nem önálló hamburgi jelenség, az egész országban megjelent egy 5-10%-nyi réteg, akik fontosnak tartják a klímapolitikát, a Zöldek egyéb politikai jelszavai pedig nem akdályozzák meg őket abban, hogy a pártra adják a szavazatukat. A Zöldek Hamburgban jóval lemaradtak az SPD-től, országosan viszont már előzik őket, és jelenleg ők a második legerősebb párt Németországban. 

A választási rendszer miatt az SPD nem lesz képes önállóan kormányozni a várost. Az itt Szenátusnak nevezett tartományi kormány megalakításához minden bizonnyal a Zöldekkel fognak koalíciót kötni, kettejüknek együtt már kényelmes többségük lesz. Eddig is ez a két párt alkotta a szenátust, eztán a Zöldek nagyobb szerephez fognak jutni, mint eddig, és nagyobb beleszólásuk lesz a város vezetésébe, ami valószínűleg több környezetvédelm intézkedést fog hozni Hamburgba. 

Hamburg tapasztalatai sok szempontból irányt mutatnak. De senki nem hiheti, hogy egy szövetségi választáson most hasonló eredmény született volna. Az ország egésze közel sem ennyire balliberális gondolkodású, mint a hamburgi társadalom.